Tapasztalatcsere Bulgáriában

2017.09.13.

A PannonEagle LIFE projekt munkatársai és önkéntesei 2017 nyarán meglátogatták a ragadozómadarakkal foglalkozó két legtapasztaltabb bolgár szervezetet.

 

A látogatás célja egyrészt az volt, hogy az ott jelenleg folyó és közelmúltban befejeződött számos ragadozómadár-védelmi LIFE projektről közvetlen információt kapjanak a hazai szakemberek, illetve, hogy beszámoljanak a bolgár kollégáknak a HELICON (LIFE10NAT/HU/000019) és a PannonEagle LIFE (LIFE15NAT/HU/000902) projektek célkitűzéseiről és eredményeiről.

Június 28-29 között a Bolgár Madárvédelmi Egyesület (BSPB) haskovoi csoportja fogadta magyar szakembereket. Az itteni látogatás fő célja a két szervezet kutyás vezetőinek találkozása volt, hiszen a bolgár egységet az MME segítségével Magyarországon képezték ki még 2016-ban a LIFE RE-Vultures projekt keretében (LIFE14 NAT/NL/000901). Stoycho Stoychev, a BPSB természetvédelmi igazgatója emellett beszámolt a parlagi sas védelmében folyó, áramütés-megelőzési "Life for Safe Grid" (LIFE12NAT/BG/000572) és élőhelyvédelmi “Land for Life” (LIFE14 NAT/BG/001119) projektekről is.A látogatás másnapján a magyar csapat munka közben is megnézhette a bolgár kutyás egység munkáját, és örömmel látták, hogy Nikolay Terziev vezetésével „Bars” a bolgár németjuhász kutya sokat fejlődött az elmúlt évben.


„Bars” bolgárul hópárducot jelent 

A magyar csapat ezt követően a török Erdészeti és Vízügyi Minisztérium meghívására Törökországba látogatott (az erről készült beszámoló feltöltés alatt).

Július 12-13-a között a Green Balkans természetvédelmi civil szervezet látta vendégül a hazai szakembereket. Levka faluban megtekintették a fehérkarmú vércsék visszatelepítése céljából létrehozott szaporító és repatriáló központot és a Lesser Kestrel Recovery LIFE projektet (LIFE11 NAT/BG/360) bemutató előadást.


Az MME, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a BirdLife Austria és a
Green Balkans szakemberei a Fehérkarmú Vércse Központ előtt.


A központból kirepült fehérkarmú vércsék egyike (Fotó: Horváth Márton)

.
Simeon Marin bemutatja a vércsék költőládáit és a központ videókamera rendszerét (Fotó: Horváth Márton).


Levka közelében parlagi sas fészkelőhelyeket is meglátogattak (Fotó: Horváth Márton).

A látogatás másnapján a Stara Zagora-i állatmentő és tenyésztő központot tekintették meg, ahol a Lesser Kestrel Recovery LIFE mellett több keselyűs LIFE projekthez is folyik zárttéri tenyésztés. A fakókeselyűket sikeresen visszatelepítő Vultures Return in Bulgaria (LIFE08 NAT/BG/000278) és a barátkeselyűk visszatelepítését célul kitűző Bright Future for Black Vulture (LIFE14 NAT/BG/649) LIFE projektekhez is itt tartják a zárttéri tenyésztésre szánt sérült madarakat. A központban több éve próbálkoznak parlagi sasok zárttéri tenyésztésével is, de a hazai kísérletekhez hasonlóan ebben egyelőre itt sem jártak sikerrel.


A Stara Zagora-i állatmentő- és tenyésztő központ (Fotó: Horváth Márton). 


Ivaylo Krusov bemutatja a központ kiterjedt belső videókamera rendszerét,
amelynek segítségével a rengeteg röpde szinte mindegyikét folyamatosan
figyelemmel tudják kísérni (Fotó: Horváth Márton).


A központ együttműködik a közeli állatorvostudományi egyetemmel is
és az állatorvosi rendelőjük is irigylésre méltóan jól felszerelt (Fotó: Horváth Márton)

A központ meglátogatása különösen hasznos ötleteket adott a hazai Sasközpont üzemeltetéséhez is.

A rövid látogatás során a bolgár és magyar szakemberek megállapították, hogy a két országban nagyon hasonló kihívásokkal kell a ragadozómadár-védelemben dolgozóknak megküzdeni, hiszen mindkét országban az áramütés, a mérgezés és a táplálkozóterületek minőségének leromlása jelentik a fő problémákat. Az együttműködés folytatása érdekében a magyar szakemberek meghívták bolgár kollégáikat, hogy legközelebb ők látogassanak el a hazai ragadozómadaras projektekhez.

 

Horváth Márton